Csíkszereda, 2005. Pünkösd

...Vasárnap volt a napja, hogy meglátogassuk a „virtuálisan” (elektronikus levelezés útján) szerzett barátainkat Csíkszerdában. Nagy szerencsénkre már a búcsú utáni gyülekező alatt sikerült rátalálni Darvas Kozma József atyára, aki nagy szeretettel bíztatott minket a vasárnapi misére a Makovecz Imre által tervezett, 2003. októberében felszentelt gyönyörűséges Szent Kereszt, népszerű nevén a Milleniumi templomban, ahol majd várnak minket az asszonyok a Márton Áron Katolikus Nőszövetségtől egy kis kötetlen beszélgetésre.

Így is lett. Szemünk, szánk tátva maradt a csodálkozástól, amikor a beton és panelházak között megpillantottuk a templomot. Igazi Makovecz stílus, a szerves építészet remeke kívül-belül. „Jóska atya” a szentmisék szünetében be szokta mutatni a templomot és történetét a mindig szép számban jelen lévő érdeklődőknek. Megtudtuk, hogy a tervező nem kért pénzt a munkáért, s az építkezés - amelynek szervezője és motorja maga Jóska atya volt - fedezetét is nagyszabású közadakozás biztosította. A templom kupolája üvegből készült, amelynek sarkain egy-egy öt méteres angyal – Szent Mihály, Gábriel, Rafael és Uriel főangyal - tekint be a templomba. Kívül kevesebb, bent annál több fából készített elem, funkcionális berendezési tárgy található, ilyen a csodálatos, angyalszárnyakra emlékeztető szárnyasoltár, benne a szintén szárnyakkal zárt  szentségtartó, amelynek tetején méhkas alakú kupola látható, s mindezek felett egy fehér oszlop tetején hatalmas, fából faragott Krisztus áll. A belső templomtér jurtát formáz, mint a közösséget összefogó ősi magyar formát, s teljesen hasonló a bronz lemezekkel takart keresztelő kút is. 

A templom alagsorának közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Tőle balra a Boldog  P. Rupert Mayer kápolna található. Ennek szentélyét Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. Mellette helyiségek vannak, ahol pl. a kisgyermekesek kivetítőn és hangszórón keresztül kapcsolódhatnak be a szertartásba, vagy akár oktatást, összejöveteleket szervezhetnek a plébániához tartozó közösségek. Ide vonultunk le mi is vendéglátóinkkal a szentmise után, ahol terített asztaloknál süteménnyel, üdítővel, s nyitott szívvel fogadtak minket. Hirtelen mindnyájunknak került egy-egy beszélgető partner, s a vezetők alig jutottak szóhoz, hogy bemutassák szervezetüket, s mi átadjuk ajándékunkat a vendéglátóknak. Igen élénk beszélgetés kezdődött, hogy találtunk rájuk, milyen a civil szervezetek helyzete itt és ott, milyen pályázatok vannak, miben tudnánk nekik segíteni, stb. Sor került egy jövő évre szóló meghívásra is, majd a templom előtt közös csoportképet készítettünk. (Makrai Rita)